BLOG

El kell távolítani az amalgám töméseket?

A cseppek egymáshoz kapcsolódásáról ...

1926-ban, Dr. Alfred Stock felépült a több éven át tartó memória- és látási zavarokból (homályos és kettős látás), valamint a krónikus fejfájásból (Alfred Stock – 1926).

 

Freya Koss egy Pennsylvánia Egyetemen rendezett balletelőadás során lett rosszul először 1998-ban, amikoris szédülésről és kettőslátásról panaszkodott. Négy évvel később két életveszélyes betegséget diagnoztizáltak nála: scleroris multiplexet és myastenia gravist (súlyos izomgyengeség). Történetéről bővebben itt olvashat: Blindsided by Modern Dentistry and Medicine.

 

40 évnyi betegség után, 2004-ben Mary Stephensonnak sikerült felépülnie a súlyos depressziból és pánikrohamokból. 

 

2010-ben Alethea Black, a 40 éves New York-i származású írónő szintén legyőzte az autoimmun betegséget, melynek tünetei közé tartozott az álmatlanság, a zsibbadás, és a haj elvékonyodása.

 

2012-ben, Maria Indermuhle-nél szklerózis multiplexet diagnoztizáltak miután elvesztette járóképességét, ám 2 évvel később teljesen felépült a betegségből. (Történetéről itt olvashat:  Doctors told a 32-year-old she had the lifelong crippling illness multiple sclerosis).

 

Rebecca Samanci 25 évig szenvedett súlyos depresszióban, krónikus fáradtságban és kimerültségben. Ezután Hepatitis C-t és rákot diagnosztizáltak nála. Ma, a betegségeiből kigyógyulva blogot indított a megtett útjáról, és elmeséli hogyan tudta megoldani a „mindenség elméletét” es megtalálni a betegség okait.

 

Mi a közös az itt felsorolt emberekben? Minek köszönhetik a gyógyulásukat? Amelett, hogy betegségük kezeléséhez specialisták segítségét kérték, mindannyian eltávolították a fogaikban lévő higanytartalmú amalgámtöméseket, és helyreállították szájuk egészségét.

Tények!

Az amalgámtömések használata már a kezdetekkor ellentmondásokba ütközött és heves vitákat váltott ki (The Amalgam Controversy: An Overview), amikoris 1818-ban Louis Nicolas Regnart feltalálta az amalgámtömést (egy higanyból és egyéb fémekből álló keveréket, melynek elnevezése a francia „amalgame” szóból ered). Amerikába csak 1830-ban jutott el a híre, ahol szintén ellenvéleményekbe ütközött, olyannyira, hogy 1845-ben, az Amerikai Fogorvosok Egyesülete arra kérte tagjait, kerüljék az anyag használatát. Ez az esemény az „Első amalgám háború”-ként került be a köztudatba, melyet végülis az amalgámtöméseket pártolók nyertek meg, akik 1859-ben megalapították a Nemzeti Fogászati Egyesületet (később: Amerikai Fogászati Egyesület), és nekiláttak az amalgámtömések védelméhez és használatának terjesztéséhez. 

A „Második amalgám háború”-t Alfred E. Stock professzor, a Kaiser Wilhelm Intézet vezető kémikusa robbantotta ki, 1920-ban. Azonban rengeteg tanulmánya elveszett, és ezidőtájt a Második Világháború hozta súlyos problémák miatt az amalgámtömések körüli viták egy időre elcsendesedtek. A kérdés 1970-ben került újra felszínre, melyet a „Harmadik Amalgám Háború”-nak neveznek. Ebben az időszakban már a modern technika is segítséget jelentett a higany tulajdonságainak felkutatásában.

Viták.

Az orvosi és fogorvosi világban nem találni egységes véleményt az amalgámtömésekre vonatkozóan.  

 

A megosztottságban szerepet játszanak az amalgám előnyös tulajdonságai (lásd: Fogászati Amalgámtömések, Előnyei és veszélyei), mint például az olcsó előállítás (30%-al olcsóbb, mint a kompozit), kevesebb időt vesz igénybe a tömés elkészítése, 

és behelyezése során rendkívül ellenálló a nyállal és vérrel szemben (nem úgy, mint a kompozit anyagok), valamint időtállóbb tömőanyag a kompozitnál (Amalgám vagy kompozit- melyik bizonyul tartósabbnak?). Ám a technika fejlődésével egyre több bizonyítékot nyerünk az amalgámtömések egészségkárosító hatásaira vonatkozóan: 1991-ben a WHO megerősítette, hogy a nem iparosított környezetben az amalgámtömésekben található higany felelős a higanygőz jelenlétéért; 2005-ben kiadta a „Higany az egészségügyben” című dokumentumot, 2017-ben pedig kijelentette : „A higany - kis mennyiségben is  - komoly egészsgégügyi problémákat okozhat.


Adjunk hozzá 200 évet, százezer tonna amalgámtömést az emberek fogaiban, és máris egy környezeti problémánál tartunk. Igen, jól halottak: egyes vélemények szerint az amalgámtömések nem is az egészségre károsak, hanem csupán a környezetre.


Több mint 200 éven át az amalgámtömések "a szokásos" eljárás volt, és általános tény, hogy a megszokott iránt mindig nagy az igény. (lásd: Statement on Dental Amalgam).  Éppen ezért nem meglepő, hogy sok fogorvos felháborodásában tanulmányokkal próbálja alátámasztani a régi idők igazát (Biocompatibility of Dental Amalgams), ami stabilitást és biztonságérzetet hoz számukra. 

Veszélyek.

Egy perce tegyük félre az amalgámtömések toxikus hatásainak és biológiai tulajdonságainak vizsgálatát, és nézzük csak azokat a tényeket, amellyekkel mindenki egyetért:

  1. Az amalgámtömések és a foganyag között nem alakul ki kötés, ezért idővel nemhogy nem erősíti a fog szerkezetét, de gyengíti azt.
  2. Az amalgámtömések idővel korrodálódnak, minek következtében fémionok oldódnak ki, és kerülnek be a szervezetbe, mely allergiás és egyéb reakciókat válthat ki. Az oldódás következtében a tömésben mikro-hézagok keletkeznek, melyekben megtapadnak a baktériumok, és hosszú időn keresztül észrevétlenül szaporodhatnak.
  3. Az amalgámtömések összehúzódnak és kitágulnak, és mivel nincs kötés a tömés és a fog között, a rágás hatására apró, szabadszemmel nem látható darabok válhatnak le belőle és kerülhetnek a szervezetbe, valamint a tömés töredezése a fog töréséhez is vezethet.

Ebből világosan látszik, hogy az amalgámtömés inkább fenyegetést jelet a fogra nézve. A használata kicsit olyan, mint amikor csukott szemmel próbálunk meg autót vezetni: nagy az esély rá, hogy súlyosabb problémát okozunk, mint amilyennel a kezdetekkor szembenálltunk. 


A korrózió, a tömésben és foganyagban létrejövő mikro-hézagok, a dentin elszíneződése, ami megnehezíti a szovasodás felismerését, a kioldódott fémionok okozta íny- és szöveti megbetegedések mind-mind hozzátartoznak az amalgámtömések természetéhez, miközben látszólag minden rendben van... Egészen addig, amíg már egy napon semmi sincs rendben. Tapasztalatunk szerint, az amalgámtömések alatt szinte minden esetben másodlagos szuvasodás van, a fog szerkezetében pedig szinte minden esetben mikro-repedések láthatók.


Ezeket a tényeket, valamint az amalgámtömés egészségkárosító hatását figyelembe véve úgy véljük, az élet túl értékes ahhoz, hogy egy lottószelvényhez hasonlóan, a szerencsén múljon.

Biztonságos módszerek

Ma már a fogászat rengeteg jobb megoldást kínál az amalgámtöméseknél. Továbbá, amennyiben meglévő amalgámtöméseit szeretné eltávolítani, nem kell megkockáztatnia, hogy az amalgám tömésekben jelen lévő veszélyes anyagok a szervezetébe jussanak, mivel a SMART technika alkalmazásával töméseit biztonságos úton távolíthatók el.

 

A biztonságos amalgámtömés eltávolítás rendkívül fontos, mivel az eljárás választóvonal lehet egészség és betegség között. Az amalgámtömések 50%-ban higanyt tartalmaznak, ami nagy mértékben veszélyeztetheti az ember életét. Az amalgámtömések eltávolítása során higanypor kerül a levegőbe és a vízbe, ám a biztonságos úton való eltávolítás megóvhatja Önt, hogy szervezetét nagy mértékű higanygőz belélegzésének tegye ki, vagy a vízzel együtt bekerüljön a szervezetébe.

"Rajtad a sor!"

Az ember sokszor kerül döntéshelyzetbe. Ám amikor egy olyan, sokat vitatott kérdéssel találja szembe magát, ami háborúkat és éles vitákat robbantott ki a történelem során, amely veszélyeket rejt magában, amelynek árnyoldalát tények és emberi történetek támasztották alá, csak egy kérdés marad, amit fel kell tenni (majd felvállalni a felelősséget):

Mennyit ér Önnek, hogy 10x kevesebb eséllyel tegye ki magát veszélynek?

Vagy pontosabban...

Mennyibe kerül a biztonságos amalgám eltávolítás?

Megéri? A döntés az Ön kezében van!