A Semmelweis-reflex
Az adatok nem mindig elegendőek ahhoz, hogy megváltozzon az emberek, orvosok vagy a tudósok egy adott kérdéshez való hozzáállása. Miért van ez? Miért került kb. 2000 évbe, mire a tudósok rájöttek, hogy a nehéz tárgyak ugyanakkora sebességgel esnek le, mint a könnyűek (Pisai kísérlet)? Miért került a Britt Királyi Flottának kb. fél évszazadba, mire elfogadta Dr. Lind „Tanulmány a skorbutról” című írását, és adott citromlevet a tengerészeknek, hogy megelőzze a betegséget? Miért került Európa vezető orvosainak több mint 20 évbe, mire elfogadták Semmeilweis Ignác felfedezését, és kezet mostak a sebészi beavatkozások előtt (Semmeilweis reflex- azon tények automatikus, megfontolás nélküli elutasítása, melyek ellentmondanak a kor normáinak”)? Miért írnak fel az orvosok antibiotikumot akkor is,
amikor nem szükséges (Helytelen antibiotikum használat)?
Tagadás a Halálig
Pszichológiai kutatások kimutatták (az új felfedezések az emberi elméről az emberi elme korlátait igazolják), hogy még akkor sem tudjuk felülvizsgálni rögzült hiedelmeinket és elfogadni a tényeket, ha bizonyítékok állnak a rendelkezésünkre a témában. Miért van ez így? Kiderült, hogy ennek a jelenségnek semmi köze a műveltségi szinthez, vagy hogy hozzáférünk-e az információhoz. Sokkal inkább ahhoz van köze, hogy képtelenek vagyunk elengedni a régi hiedelmeket, és teret engedni az új elképzeléseknek. A „Denying to the Grave” című műben Gorman és Gorman bemutatja, hogyan lehet az olyan embereket elvezetni a tényekhez, akik nem hisznek a tudományban. Ám mivel semmit sem lehet 100%-os bizonyossággal kijelenteni, az út mindig nyitva áll majd a vita előtt, és mindig lesznek, akik megtalálják a módját, hogy ilyen-olyan érvelésekkel alátámasszák saját elképzeléseiket. Mindazonáltal a könyv szerzője szerint megértéssel, empátiával segíteni tudjuk ezeket az embereket, hogy a végén egy olyan döntést hozzanak meg, ami megmentheti az életüket.
Tiéd a Választás
Sok tudományos áttörés, bizonyításon nyugvó találmány került be a köztudatba, ám akik elvárják, hogy az orvosi közösség azonnal, széleskörűen elfogadja ezeket, mint szakmai sztenderdet, valószínűleg csalódni fognak. Ugyanakkor, óriási hatással lehetnek az életére és nagy előnyt biztosítanak azok számára, akik javítani szeretnének életminőségükön.
Az ilyen felfedezések közé tartoznak az amalgám tömések is, más néven az „ezüst tömések”. Rengeteg tudományos alapon
nyugvó tanulmány beszél az amalgámtömések a szervezetre és környezetre gyakorolt káros hatásairól. Az Európai Parlament 2030-tól nem engedélyezi az amalgámtömések alkalmazását, de sok állam, mint Svádország, Anglia, Franciaország, Norvégia, Dánia és Németország már korlátozta, vagy épp betiltotta a használatát. Talán nem ok nélkül: